Aranysakál
2016.11.08
Tudományos neve: Canis aureus
Élőhelye: Európa délkeleti része, Észak-Afrika és Ázsia mediterrán vidékein.
Nevezik még nádi farkasnak, csikasznak vagy toportyánféregnek is. A XIX. és a XX. században Közép-Európában, többek közt nálunk is honos volt. A félsivatagok, bokorerdők, sztyeppék, puszták lakója. A trópusi esőerdőket kerüli. 13 alfaja ismert.
Testhossza 70-105 cm, súlya 7-15 kg. Marmagassága 38-50 cm, farok hossza 25 cm. A kanok kicsivel nehezebbek a nőstényeknél. Hosszan tartó üldözésre alkalmas a testfelépítése, huzamosabb ideig tudja tartani a 40 km/óra sebességet. Bundája világosbarna, hasi részen szürkésfehér. Farka is ugyanilyen színű. Állkapcsa a farkasénál gyengébb és finomabb. Rövid szőre miatt füle kissé nagyobbnak hat, mint a valóság.
Általában csapatokban él. Zsákmány hiányában dögevő is lehet.
Tápláléka: gazellák, antilopok, kisrágcsálók, rovarok és növényi részek.
Párválasztás januárban-februárban, párt egy életre választanak. A nőstények 9 hónaposan, a kanok 2 évesen ivarérettek. Csak a domináns kan és nőstény szaporodik.
A 62 napos vemhességet követően általában 3-6, de sokszor 8 utód is születhet.
A fiatalok nevelésében a kan is besegít. Az utódok bundája kezdetben szürke-szürkésbarna és puha.
Állatkertekben gyakran látható.
Rajta van a Vörös Listán.
Természetes ellensége a farkas.
Kategória: 
Cimkék: 