Ázsiai vadkutya

2016.11.08

Tudományos neve: Cuon alpinus

Más neve: vörös farkas, illetve dól.

Élőhelye: India és Ázsia néhány országa. Valaha teljes Ázsiában, Kínában, Mongóliában, egészen Jáváig, és Oroszországban is fellelhető volt, de ezeken a területeken mára már kipusztult.

Testhossza 90-110 cm farok nélkül, marmagassága 45-50 cm. Súlya maximum 25 kg. Bundája élénk rozsdavörös színű. Arcorra, a füle, lábak és farok vége sötét a hasoldalon világosabb.

Az alfajok között jelentősek a különbségek. A legnagyobbak a Himalájában élnek, a legkisebbek pedig Szumátrán.

Általában 5-12 egyedből álló csapatokban él.

Tápláléka változatos: indiai területen nyulakat, rágcsálókat és szarvasokat zsákmányol, ettől északabbra borz, vadjuh, vadkecske, rénszarvas. Olykor megeszi a hüllőket, vagy még nagyon ínség idején növényeket, bogyókat is elfogyaszt.

Élőhelyének szűkülése, elvesztése miatt a lábasjószágokra is veszélyt jelenthet.

Vadászatkor néma és kitartó, üldözés közben bele-beleharap áldozatába. Szaglásuk kiváló. Zsákmányukat nem fojtják meg, hanem sokszor szinte élve kezdik el enni. Csak részben territoriálisak.

Füttyöléssel, szűkölő vinnyogással kommunikál.

Nehezen vagy egyáltalán nem szelídíthetőek.

Nem mondhatók túl szapora faj. A nőstény 60-62 nap vemhesség után 8-9 utódot is hozhat a világra, de gyakorlatban inkább csak 3-4 a kölykök száma.

Életkora a vadonban 5-8 év, fogságban azonban elérheti a 16 évet. A 10 év körüli egyedek is már öregnek mondhatók.

Állatkertekben nagyjából 110 egyed található, többek közt 2008 óta a Budapesti Álltakertben is.

Rajta van a Vörös Listán.

Megosztás: