Óriásliliom
Tudományos neve: Cardiocrinum gigantium
Élőhelye: Európa, Ázsia és Észak-Amerika.
Dísznövény, amelynek legalább 90 faja van. Azon túl megszámlálhatatlan sok változata, hibridje alakult ki az idők folyamán. Több mint 1 méter magasra megnő, és a szárak sokszor nem is bírják el az illatos, nagy virágok súlyát.
A liliomokat megjelenésük alapján 4 fő csoportba sorolják. Ebből az egyik az óriásliliom.
Jellemzője: szív alakú, nagy méretű levele és a nagy, hosszú, tölcsér alakú, csöves virágok.
A kertben szélmentes, napfényes vagy félárnyékos helyre ültessük. A sok tápanyagot tartalmazó, nedves és jó vízelvezetésű talajt szereti.
Szabadban teleltethető.
Szaporítása történhet a levélszárakon vagy a föld alatti sarjhagymákkal, a leválasztott hagymalevelekkel illetve magról. Magról vetés esetén csak az 5. vagy 6. év után válhat termőképessé.
Állati kártevője: a vízi pocok, mely ellen az adott területen dróthálóval védekeznek.
Gyógyászatban az olaját égési sérülések kezelésére és fülfájdalmak ellen használják.