Parlagi ligetszépe
Tudományos neve: Oenothera biennis
A ligetszépefélék családjába tartozik. E család fajai Észak-Amerikától egészen
Chiléig megtalálhatók. Amerikában 100 faja, de szerte a világon, nem trópusi
vidékeken, legalább 300 faja ismert.
Egyéb nevei még: csészekürt, kecsketubák, rapontikagyökér, ligetéke.
Lágyszárú, évelő gyógynövény. Magassága elérheti az 1-1,5 métert. Töltéseken és
ugarokon nő.
A XVII. századtól több faja kerti dísznövényként már ismert és kedvelt Európa
szerte, így hazánkban is. Sokfelé megterem ? száraz, gyomos, bokros helyeken, homoki
akácosokban, parlagokon és folyók mentén. Tulajdonképpen minden feltört területen.
Gyökere hosszú, nyúlánk és az elsőéves növényé ehető. Kissé édesebb, mint a fekete
gyökér. Elkészíteni is ennek megfelelően kell.
Készíthető belőle leves, főzelék vagy saláta.
Virágzás: júniustól szeptemberig. Virágai nagyok és éjjelente nyílnak. A
csészelevélből 4 sárga szirom, melyek 2-3 cm hosszúak, és 8 porzó, melynek bibéje 4
keresztmetszetű. Magháza alsó állású.
Gyógyhatásai:
- bőrregenerálás,
- koszorúér keringésének javítása,
- vér koleszterinszintjének csökkentése,
- erős viszketéssel járó bőrbetegségek kiegészítő kezelése.
Magjából olajat sajtolnak. A kozmetikai ipar bőrápoló termékeket készít belőle.
Kapszula formájában is kapható.
Mellékhatása nem ismert.